Új falkában

Sziasztok, beugatom második bejegyzésemet...

Ha jól emlékszem, ott ástam el a gondolatot, hogy elbúcsúztam a NOÉ-tól. Köszönöm az ott töltött időt Piroskának, Annamáriának (önkéntes) és a többieknek. Új családomnál vakkantom jól érzem magam, sőt egyre jobban, naponta többször visznek sétálni, és milyen séták, póráz nélkül futhatok rohangálhatok, persze sokat kellett tanulnom. Most azzal bosszantom őket, hogy többszöri hívásra megyek csak vissza, de látom a falkavezér nagyon mérges ezért. Mostantól egyből szót-fogadok. Soha nem büntetnek, inkább jutalmaznak, kedvencem a virsli, ezért bármit megtanulok, csak még - még egyet had harapjak.

Rájöttem milyen remek játékok vannak, sőt minden játék amit megengednek, labdából már tönkre is tettem a szomszéd fiú kedvencét, nem tehetek róla, előttem pattogott. Előttem pedig ne pattogjon senki és semmi, mert előbb kiharapom, majd jól elásom. Igaz ez nem tetszik a falkavezérnek, ezért ezeket a játékokat inkább eldugom a tuják alá. Az is egy játék, hogy ő nem győzi keresgéli, de miután megunta, én mindig előhozom.

Tudom, hogy néha rossz vagyok, már őzikét is kergettem, nagyon fürge, az utolsó pillanatig nem mozdul, csak az orromat követtem, nem tehetek róla, de amint közelebb érek, már ugrik is és úgy távolodik tőlem, mint akit üldöznek. Pedig én csak játszani szeretnék vele. Na ilyenkor a gazdi mérges ám és ahogy tudok, vissza is rohanok hozzá, csak hogy megbékéljen. Találkoztam kecskékkel, bárányokkal, ők is aranyosak, csak valamiért félnek még tőlem, de hagyok még időt nekik a játékhoz.

Most megyek mert, át kell rágnom egy két dolgot...
Rövidesen jelentkezem.