Print Friendly and PDF

Vendégünk a megyei főállatorvos

🐺 Ugatom, oka van annak, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem.
Mint a címből kiderül meglátogatott minket otthonunkba a területi illetékes főállatorvos.
Persze nem azért, mert családtagként üdvözölhetem, hanem kimondottan miattam jött, engem megfigyelni. Igaz rá is szolgáltam, ezért nagyon el is szégyelltem magam, de nem hiába hívnak Chilinek 🐾.

Az állatok királya LEO
Történt, hogy pontosan 1 hete sétálni vittek gazdiék, nem tudtam hova visznek, mert ismeretlen helyen sétáltunk. Az út elején még a királlyal is találkoztam, akit meg is ugattam, de kiderült, hogy csak egy kőszobor, ilyet már láttam a Lánchíd mindkét végénél, de ilyen közelről még soha.
Fotó a szénabálánál
Milyen friss lucernaillat
Sétánkat folytatva szántókon és legelőkön át vezetett az út, ahol hatalmas szénabálákat készítettek, még ilyet se láttam, ezért jó alaposan körbeszimatoltam, mindegyiket. Gazdiék nem tudták miért szimatolok ilyen sokáig, de szerintem ezen a lucernatáblán nagyok sok fácán és nyúl is megfordult, mert az orrom sose hazudik. Továbbhaladva egy patakmedernél folyattuk utunkat, egy erdős terület felé vettük az irányt. Itt már tudtam, hogy nem véletlenül jöttünk, hiszen rengeteg kutyaillat csapta meg az orromat, de a füleim is kutyaugatásokra lett figyelmes. A gyanúm beigazolódott, egy kutyamenhelyre jöttünk, de nem a NOÉ-hoz ahol én voltam, hanem egy másikhoz. Később megtudtam hogy a Csömöri állatmenhelyre érkeztünk. Ekkor gazdival mi kint vártunk, amíg gazdiasszony bement, egy pórázzal a kezében. És igen kit látok, hát Fülessel együtt jönnek a kijárat felé, vegyes érzelmű volt a fogadtatás, mert Füles nem örült nekem annyira, amenyire én vártam a találkozást. Gazdiék azzal magyarázták, hogy Füles átesett egy ivartalanítási műtéten, és még ingerlékeny. Innentől fogva már négyesben folytattuk a sétánkat szigorúan pórázon, ha közeledtem Füleshez, ő mindig morgott rám, pedig én csak szimatot szerettem volna venni róla. Gondoltam ha nem barátkozik nem zaklatom tovább, egyszer gazdáim úgy döntöttek, hogy elengednek futkározni póráz nélkül. Már nagyon engedelmes vagyok, hiszen hívásra mindig visszamegyek és sohasem távolodok el gazdáimtól messzire. Így folytattuk utunkat, mígnem gazdiasszonyhoz közelebb menvén Füles féltékenységből a combomba harapott. Nagyon meglepődtem én is ! Vicsorogva fenyegetőzve válaszoltam, de Füles gazdiasszony lábai között kereset menedéket, mivel ő pórázon volt. A nagy izgalomba és veszekedésben én egy óriási rúgást éreztem amit gazditól kaptam, ekkor vettem észre, hogy tévedésből gazdiasszony lábába haraptam.
Rögtön elengedtem, és nagyon szégyelltem magam, de én csak védekezni akartam, igaz, hogy tévedésből gazdiasszony lábát haraptam meg közben. A sétánk rögtön végetért, Fülest visszavittük a menhelyre, gazdasszony és gazdi pedig miután engem hazavittek, mentek a sebészetre. Mivel minden kutyaharapást jelentenek a sebészeten az ANTSZ-nek, ők kötelező jelleggel kiküldik a főállatorvost, hogy meggyőződjön arról, hogy nem vagyok veszett. Szerencsére én minden oltással rendelkezem, ezért nem volt gond, és a legjobban annak örülök, hogy gazdasszony sem haragszik rám.
Mindenesetre tanulságos történet, hogy két kutyát akik összevesztek, soha ne próbáljuk közéjük állva szétválasztani.
Röviden ez történt amire nagyon nem vagyok büszke, de szerencsére a bizalmamat visszaszereztem gazdáim tekintetében, és ígérem ezt a bizalmat meg is szolgálom. 🐾

Jegyzőkönyv a harapásról.

Megjegyzések

Legtöbbet olvasott